ERDÉLYi szállás
EDIT VENDÉGHÁZ HARGITAi
                                            "Ha a föld Isten kalapja, úgy Erdély bokréta rajta."

MENÜ

PÜNKÖSD

Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor

Copyright © 2009 szamfil1@gmail.com Minden jog fenntartva.

 

Csíksomlyói pünkösdi búcsú programja

 

A csíksomlyói kegytemplom – pápai kisbazilikában minden nap teljes búcsú nyerhető
A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges:

a) Szentségi gyónás – annak kifejezéséül, hogy az Egyház bűnbocsátó hatalma által akar megbékélni a lélek Istennel.
b) Szentáldozás, lehetőleg a teljes búcsú elnyerésének napján – a Krisztussal való szentségi közösség megvalósulásáért.
c) A teljes búcsú elnyerésének legalább általános szándéka.
d) Mentesség minden bűntől, még a bocsánatos bűnökhöz való ragaszkodástól is.
c) Imádság a Szentatya szándékára.

Mi a búcsú?
A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedése részben vagy teljesen.
2. Ki nyerhet búcsút?
A búcsút a megfelelően fölkészült katolikus hivő, nyerheti el az Egyház segítségével, ha teljesítette a kiszabott föltételeket.
3. Miért engedélyezhet az Egyház búcsút?
Az Egyház azért engedélyezhet búcsút, mert mint a megváltás szolgálója, a Megváltó Krisztus, a Boldogságos Szűz Mária és az összes szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli, és abból részesítheti tagjait.
4. Mit jelent a büntetések elengedése?
Isten országában rend van és igazságosság, ami azt jelenti, hogy minden jótett jutalmat és minden rossz tett, azaz bűn, büntetést kap, vagy e földi életben, vagy a másvilágon. Miként a jutalom arányos a jótett érdemével, úgy a büntetés is arányos a bűn súlyával.
A bocsánatos bűnökért ideig tartó, a halálos bűnökért örökké tartó büntetés, azaz kárhozat jár. Ha az ember bocsánatot nyer a bűneire, visszakapja az elvesztett kegyelmi életet, s újra kedvessé válik Isten szemében. Ez Isten irgalmának ajándéka. Isten azonban igazságos is, és igazságossága megköveteli, hogy az elkövetett bünök büntetést kapjanak. Ezért marad vissza mind a halálos, mind a bocsánatos bűnök megbocsátása után bizonyos mennyiségű, azaz bizonyos ideig tartó büntetés, melyet az ember vagy leró, vagy elengedését külön ajándékként megkapja. Ez az elengedés – mint ajándék – a BÚCSÚ.
5. Miért éppen búcsúnak nevezzük ezt az ajándékot?
 
Ennek az ajándéknak a latin neve indulgentia, ami azt jelenti, hogy elengedés. Ez az elnevezés Isten és a Pápa oldaláról nézi az ajándékot, és az elengedés gesztusát emeli ki. A magyar név az ajándékot nyerö lélek oldaláról nézi a kérdést, és innen nézve azt fejezi ki, hogy az ember búcsút vehet a különben reá váró büntetésektől, azaz megszabadul tőlük. E búcsúvétel alapján adták eleink a búcsú nevet az elengedés ajándékának.

 

 

Szentmisék sorrendje

Pünkösdi búcsú

 
700, 800, 1900
 Vasárnapokon és ünnepnapokon: 800, 1030, 1800 (télen), 800, 1030, 1900 (nyáron); hétköznapokon: 730, 1800 (télen), illetve 730, 1900 (nyáron). 

Forrás:http://www.csiksomlyo.ro/joomla2/index.php/programok

A hagyománynak megfelelően a búcsú programja a következő:
Péntek•Este a 19 órakor kezdödő szentmise nyítja meg a pünkösdi búcsút Csíksomlyón, amelyet a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás követ.
Szombat 5.30-tól folyamatos gyóntatás és áldoztatás van a Ferences Kolostor négyszögletű udvarában,

Szentmisék reggel 7-kor és 8-kor vannak a kegytemplomban,
A főpapság 10.30-kor indul a Csíksomlyói Ferences Kolostor elől,
az ünnepi szentmise 11.30-kor kezdődik a Hármashalom oltárnál, a csíksomlyói Nyeregben,

19.00 órakor szentmise szentbeszéddel a Kegytemplomban,
éjszakai virrasztás, Csíksomlyó – Kegytemplom.

Vasárnap•szentmise a Kegytemplomban: reggel 7 és 8 órától
folyamatos áldoztatás és gyóntatás a kolostor négyszögletű udvarában
10:30 órakor ünnepi szentmise a Kegytemplomban
19 órától szentmise a Kegytemplomban


Hétfő, szentmisék ünnepi sorrendje a Kegytemplomban : reggel 8-kor, 10.30-kor és 19 órától


 

 

Szentmisék sorrendje:

Vasárnap és ünnepnapokon:

8, 1030, 1900 (március 27 – október 2-ig)

illetve 800, 1030, 1800 (október 3-tól)

Hétköznapokon:

730, 1800 (télen), illetve 730, 1900 órakor (nyáron)

 

Ünnepélyes Mária köszöntő:

Minden hónap első szombatján ünnepélyes Mária köszöntő rózsafüzérrel és gyertyás körmenettel az esti szentmise után, nyári időszakban, 1900 órától és téli időszakban 1800 órától.

PÜNKÖSD

 

Alábbi Videó: FORRÁS:DUNA TV http://www.dunatv.hu/musor/videotar

 

 

 

1.A Csíksomlyói búcsú editvendeghaz.ewk.hu

Csíksomlyón a búcsújárás 1567 pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én (PÜNKÖSD SZOMBATJÁN) a székelyek a Hargita Tolvajos-tetőjén (ott, ahol a 3-as kereszt áll) legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította és hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni, hogy vegyék fel az unitárius vallást a római katolikus vallás helyett. A férfiak, amíg harcoltak, addig a nők és a gyermekek a csíksomlyói kegytemplomban imádkoztak, hogy Szűz Mária tartsa meg őket az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban. Amikor a férfiak legyőzték János Zsigmond seregét a Tolvajos-tetőn (ott, ahol a 3-as kereszt is van) a kalapjukba nyírfaágat tettek a győzelem jeléül és úgy mentek vissza a csíksomylói kegytemplomhoz, hogy hálát adjanak a Szűz Anyának, hogy megsegítette őket és megtartotta az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban.

 

És azóta vissznek haza a zarándokok nyírfaágat a csíksomlyói Pünkösdi zarándoklatukkor és a hagyomány szerint azóta imádkoznak annyi Miatyánkat, Üdvözlégyet és Hiszek egyet, ahány levél van a nyírfaágon, hogy a Szűz Annya Őket is megsegítse. Azóta évről-évre több 100.000-en zarándokolnak ide Csíksomlyóra Máriához a magyarok nagyasszonyához és a székelyek védőszentjéhez. E napon minden év Pünkösdjén 560-700.000 zarándok jön el Csíksomlyóra Mária lábához a Kárpát-medencéből, a Moldvai csángók Bákó megyéből, Nyugat Európából és Kanadából. editvendeghaz.ewk.hu

Mára már a csíksomlyói Pünkösdi bucsú, nemcsak a katolikusok bucsújáró helye, hanem az egész magyar nemzetünk bucsú járó helye lett. Csíksomlyóra egész évben zarándokolnak magyarok és nem magyarok Európa és Kanada több helységeiből. Csak a nagy bajok idején nem jöhettek körmenetben. Ceausescu uralma idején kollektíven nem jöhettek, de egyénileg nem volt tilos és a diktatúra alatt is sokan eljöttek Csíksomlyóra a Mária lábához, vagyis a Magyarok Nagyasszonyához és a Székelyek védőszentjéhez.

 

 

 

2.A Csíksomlyói búcsú

 

A csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. Óriási tömegben jönnek ide a székely, csángó és távolabbi zarándokok, Máriát dicsérni és Szent Fiánál közbenjárását kérni. Csíksomlyói Segítő Máriának nagy faszobra a kegytemplom főoltárának díszeként áll magasan Szent István és Szent László király szobra között. E kegytemplom helyén a hagyomány szerint az itt letelepült bencések építettek először román stílusú templomot. Arról nincs adat, hogy ők mikor távoztak, és mikor kerültek ide a ferencesek, akik ma is Csíksomlyón vannak. Mária és a két király szobra eredetileg a ferencesek 1442-ben épült gótikus templomába készült. Amikor Mihály vajda zsoldosai Erdélyt dúlták, népét gyilkolták, a tatárok 1601-ben a templomot is elpusztították, de a szobrokat sem elégetni, sem elvinni nem bírták. Ezt az időt szemléletesen írja le Dávid Antal: Erdély nagy romlása c. trilógiájában. A szobrokat az 1661. évi török-tatár dúlás sem pusztította el. Ezután 1664-ben épült újjá a templom. A mai nagy barokk templom 1838-ban épült fel az omladozó régi helyén. Hasonló a ferencesek többi, andocsi, máriagyűdi, máriaradnai stb. búcsújáró templomához, de talán a csíksomlyói a legnagyobb. Csíksomlyó virágkorát az l661. évi dúlás utáni újjáépítésekor kezdte élni, amikor a székelyek egyik kultúrközpontjává fejlődött. Akkor elemi iskolát, tanítóképzőt, gimnáziumot, papneveldét, posztógyárat alapítottak itt a ferencesek. Gábor Áron is ebben a gimnáziumban tanult. 1676-ban kezdett itt működni Kájoni János híres nyomdája. A búcsújárás 1567 pünkösdjén kezdődött, amikor István gyergyóújfalui pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor, május 15-én a székelyek a Hargita Tolvajos hágójában legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította, és a templomnál lévő felirat szerint hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. István pap volt a tolvajosi gyözelem egyik leglelkesebb szervezője. Azóta gyarapodó számban jöttek ide a zarándokok. 1995-ben a nagymisén résztvevők számát 560-600 ezerre becsülték. Csak a nagy bajok idején nem jöhettek körmenetben, néha egyébként sem. Ceausescu uralma idején kollektíven nem jöhettek, de egyénileg nem volt tilos.editvendeghaz.ewk.hu

 

A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor délután 1 órakor tartják a nagy misét annak a széles hágónak a gyepén, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035m magas Nagysomlyó erdős hegye között mélyed be. Sokan már pénteken megjönnek és a szabadban virrasztva igyekeznek meglátni a Csíki havasok mögűl felbukkanó napot. A közeli falvakból reggel indulnak körmenettel, messzebbről vonattal utaznak Csíkszeredára, amellyel Csíksomlyó már egybeépült. A szeredaiak körmenete a vasútállomáshoz közeli kistemplomtól l0 órakor indul templomi zászlókkal, Máriát dicsérő énekekkel. Hozzájuk csatlakoznak vagy már előttük járnak a más városokból, falvakból jövő "keresztalják", és a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz. Énekeik között fel-felhangzik a "Boldogasszony anyánk... ne feledkezzél el szegény magyarokról" és a székely himnusz ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk" zárósorral.

csiksomlyo2a.jpg

Az elmúlt években a menetben magyar zászlót is vittek és a Himnuszt is énekelték, amelyek már tilosak. Amikor a menet a kegytemplomot. elhagyja, kettéválik. Az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve megy fel a nagymise helyére a hágóba. A másik ág jobbra fordul és felmegy a hegyre. Ahol a völgyben vezetö útról az ösvény a meredek hegyre indul, filagória alatt nagy, foglalt borvízforrás fakad. Felfelé félúton a kis Szent Anna kápolnától visszanézve lehet a templom, a Felcsíki medence és mögötte a Hargita látványában gyönyörködni. A hegytetőn a Salvator (Üdvözítő) kápolna áll. Ezt azért építették ide, mert az 1734-ben kelt felirat szerint Ezen a helyen láttatott az égből lebocsáttatni lajtorja és itten csodálatos processziórások énekszót hallattak..." Előtte a nagy kereszten felirat örökíti meg az István pap által Csíksomlyón vezetett első zarándoklatot. A hegyen át vonuló búcsúsok a másik menettel találkozva fokozatosan betöltik a hágó széles terét. A mise kezdetére legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Itt vannak Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Udvarhelyszék, Kászon, Háromszék, a Maros- és Nyárád-mente székelyei. Sok nő piros-fekete csíkos székely szoknyát, lajbit, több férfi piros (lófő) vagy fekete (közszékely) szegésű fehér posztónadrágot, azaz "harisnyát" visel, egyes kászoni nők pedig különleges főkötőt.editvendeghaz.ewk.hu

 

 

Néhány magyarországi város zarándokai is táblával vannak. Gyímes táblája alatt gyímesi csángók ülnek a gyepen, ők szinte mind népviseletben jönnek, a nők oldalt nyitott tarka szoknyában, a férfiak vászonnadrágban, felette hordott vászoningben széles bőrövvel, báránybőr mellényben. Többségüknek ez még hétköznapi viselet. Ők 8-10 órát gyalogolnak, hogy megérkezzenek a misére. Úgy tervezték, hogy az idén János Pál pápa pannonhalmi látogatása idején Csíksomlyóra is ellátogat és Ő celebrálja a nagymisét, de ehhez a hatalom nem járult hozzá, miután Csíkszeredán "érsekséget" szervezett az államvallásnak. A misén többen kis nyírfaágat tartanak, "Mária jelét", amely feltehetően valamilyen keletről hozott ősi rítus maradványa. A nyírfaágat megőrzik a bőcső emlékeként. A templomban többek között román nyelven is tartanak misét a magyarul már nem tudó moldvai csángóknak. Még pünkösd keddjén is van zarándokmise. A bőcsősok szokása, hogy valamely tárgyukat Máriának a templom körüljárható oltára felett magasan álló szobrához érintik az ehhez segédkező két leány közreműködésével. Egyes keresztalják már szombaton hazaindulnak, mások maradnak, vagy csak vasárnap jönnek. Sokan az éjszakát is a templomban töltik, mások a szabadban, és lesik a felkelő napot.(Dr. Gábriel András, Természetbarát Híradó, 1996 www,fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/csiksom.html

 

 

Erdélyi szálláshely, Erdélyi szállás, Erdélyi szállások, Erdely, Szállás erdélyben, Erdély szállás, erdélyi nyaralás, erdélyi kirándulás, szállás erdélyben 

Copyright © 2009 szamfil1@gmail.com Minden jog fenntartva.

--------------------- 

Hírek

  • Időjárás!

     

     

     

  • .

    IP ellenőrző

     

                   Free counters!

     

Weblap készítés ingyen

Asztali nézet